a talmudi vita

Azt szinte mindenki tudja, hogy minden nap eggyel több gyertyát gyújtunk. Azt talán kevesebben, hogy ez egyáltalán nem egyértelmű. Annak idején Hilél rabbi véleménye győzött és így már csak azért tudjuk, hogy ellenfele, Sámáj rabbi másképp gondolkodott, mert mi zsidók megőrizzük az ellenvéleményeket is.

Sámáj ugyanis azt gondolta, hogy első nap kellene nyolc gyertyát gyújtani, majd minden nap eggyel kevesebbet, hiszen az olaj egyre kevesebb lett.

Hilél érve ezzel szemben az volt, hogy a csoda minden nap nagyobb és nagyobb lett.

A későbbi nemzedékek a pragmatikus Sámájjal szemben a spirituálisabb választ kedvelték. Egy kérdés azonban marad:

HANUKA ÉS A NŐK

A Talmud külön kiemeli, hogy míg égnek a hanukiában a lángok, tiltott a munkavégzés, s ez a nőkre is kötelező. Miért? Mert fontos szerepük volt a Makabeus felkelés győzelmében. Két történetet is ismerünk, melyben különleges nőkről olvashatunk Hanukával kapcsolatban.

Az egyik Judit és Holofernész története.

Ez a történet, akárcsak a Makabeusok Könyve I.-II. nem került bele a zsidó szentiratokba, nem található a Tórában, a Tánáchban, viszont megtaláljuk a keresztény iratokban, az apokrifában.

A történet egy szép zsidó nőről szól, aki önnönmagával megmentette Betulia városkát a Hasmóneus felkelés idején. A főhősök Judit és Holofernész. Holofernész, a görög hadseregparancsnok csapataival körülzárja a várost. Judit ellátogat hozzá sajttal és borral. Megvendégeli finom sajtokkal, ettől Holofernész nagyon szomjas lesz és nagyon sok bort önt le a torkán. Ettől hamar elalszik, amikor is Judit előrántja kését és levágja a fejét. Amikor a görög katonák meglátják, hogy a zsidó felkelők Holofernész vérző fejét tűzték a kardjukra, megfutamodnak.

Az ünnep által felvetett kérdések - Töprengő bátraknak

Hanuka nagyon sok kérdést felvet nekünk, modern időkben élő zsidóknak. Miközben gyönyörködtök a gyertyaláng fényében és majszoljátok a fánkot, ezeken a kérdéseken is lehet töprengeni, vitatkozni, gondolkodni:

  • A Makabeusok harcoltak a zsidóságért, identitásukért, még az életüket is kockáztatták. Vagyis ez egy harcias ünnep, sok fegyverrel, vérrel, áldozattal. Mennyire vagytok ezzel kibékülve? Esetleg könnyebb a csodáról mesélni, mint annak idején a rabbiknak?

  • Mi számotokra ma a hősiesség?

  • Hogyan magyarázzátok azt, hogy csoda? Van az életünkben manapság? Az olaj csodája később került bele az ünnepi történetbe. Szerintetek miért?

  • A Makabeusok a zsidóságért harcoltak. Mit jelent nektek a zsidóság ma?

  • Sok zsidó annak idején hellenizálódott, görög szokásokat vett fel és egyre távolabb került a zsidóságától. Ti hol húzzátok meg a határt zsidóként? Mi az, amit már semmiképp nem engednétek el?

  • Hanuka minden napjával egyre nagyobb a fény. Mi az, amire ma szükség van, hogy több fény legyen a világban?

  • A trenderli egy jó játék, de azzal, hogy pörög és pörög, jelképként is érthető. Szerintetek mit jelképez?

  • A Makabeusok harca az elgörögösödött zsidók ellen is szólt, testvérháború volt. Szerintetek mennyire van széthúzás ma a zsidó közösségen belül? Mi kellene az egységhez?

  • A Jóbarátok amerikai sorozat Karácsonyi Tatu című epizódjában Ross nagyon szeretné Bent, a kisfiát rávenni, hogy ebben az évben karácsony helyett hanukát ünnepeljenek. Nagyon nehezen megy, mert Ben, akinek apukája zsidó ugyan, de anyukája nem, karácsonyt és mikulást akar. Szerintetek is nehéz a karácsonyi nagy felhajtásban hanukát hirdetni? Ha igen, miért? Milyen módszeretek van, hogy hanuka legyen a központban?

HANUKA A VILÁG KÖRÜL

PERZSIA

Az ünnep utolsó estjén az apa egy nagy tálca mogyorót, diót és pirított magot hozott, melyet a gyerekek a kezükkel megragadtak és összegyűjtöttek, majd másnap elvitték a héderbe (zsidó elemi iskola) és ott ették meg.

ALEPPO, SZÍRIA

Az aleppói zsidók szefárdok, elődjeik Spanyolországban éltek a kiűzetésig. Minden este két szolgagyertyát gyújtanak, melynek eredete egyes források szerint az, hogy őseiket 1492 júliusában űzték ki Spanyolországból és hónapokig vándoroltak, mielőtt végül menedéket találtak Szíriában. Amikor itt otthonra leltek, megesküdtek, hogy Hanukakor egy extra lángot gyújtanak majd hálából az Örökkévalónak.

TUNÉZIA

A hanukiát az ajtófélfára függesztették a mezuzával szemben és ott maradt egészen Purim ünnepéig. Az olajat és a kanócot az anyukák és nagymamák készítették. A hanukia alatt egy lap volt az áldásokkal. Tevet hó Ros Hódese (Újhold) a Lányok Újholdja volt, melyen a lánygyermekek ajándékokat kaptak a szüleiktől.

JEMEN

Jemenben minden gyerek kapott egy érmét Hanukára, ezen vett egy kis csomag cukrot és egy csipetnyi piros színezőport. A cukorból és porból kis üvegnyi édes piros italt készítettek, melynek Hanukaital volt a neve. Az anyukák különleges hanukai finomságot készítettek borsóból és lencséből.

ÁDEN

Ádenben (Jemen) a gyerekek és a felnőttek is az alkalomra varrott különleges kék ruhát viseltek. A hanukiákat minden család egyszerre, a délutáni imából hazatérve gyújtotta meg, így a városban különleges ünnepi hangulat lett a sok égő gyertyától. A zsinagógából hazatérve tűzijátékot és gyertyákat is gyújtottak.

ÉSZAK-AFRIKA

Néhány észak-afrikai közösségben az asszonyok és lányok bementek a zsinagógába, kivették a Tóratekercseket és sorban megcsókolták azokat. A rabbi minden asszony és lány fölött kitárta kezét és megáldotta őket az alábbi áldással:

“Ő, az Örökkévaló, aki megáldotta ősanyáinkat Sárát, Rebekát, Ráchelt és Leát, ő áldjon meg Benneteket...”

HEBRON

Itt különleges játékokat játszottak az ünnep napjain. Az egyik így nézett ki: Egy nagy kádba korpát, hamut és egy kis sót szórtak. Hozzáöntöttek konyakot, összekeverték és meggyújtották. Lekapcsoltak minden világítást, így minden arc fehéren világított! Majd elkezdődött az éneklés, melyet kézmozdulatokkal és kiáltásokkal kísértek. Voltak, akik ugató, mások bégető hangokat adtak ki.

Ezen felül ételt gyűjtöttek az iskolásoknak, melyben a gyerekek is részt vettek. A gyűjtés Hanuka első napján kezdődött és a gyerekek Makabeus katonákként mini játékfegyverekkel “lövöldöztek”, énekeltek és győzködték a ház asszonyait, hogy adjanak mindenféle jót az ünnepléshez.


Chaim Potok: Csodák egy törött világnak (részlet)


“Csodát akartam. De azon a Hanukán nem voltak csodák. Hol volt Isten? Égő zsinagógákról álmodtam.

Az ünnep utolsó, nyolcadik estjén ott álltam a szüleimmel az égő gyertyák mellett. A sötétség ugratta fényüket. Láttam, ahogy a szüleim rám néztek. Anyám felsóhajtott. Apám a nevemet mormogta.

-Csodát akarsz? - kérdezte fáradt hangon.

Nem válaszoltam.

-Igen - mondta - új csodát akarsz. - Majd csendben volt egy pillanatig. Végül gyengéd, bátorító hangon azt mondta: - Én is szeretnék egy újabb csodát. De ha nem érkezik, mi teszünk majd csodát. Emberit. A zsidóságunk különleges ajándékát adjuk a világnak. Nem hagyjuk, hogy a világ kiégesse a lelkünket. - A gyertyák halványan égtek a sötét ablakban. - Néha azt gondolom, hogy az ember nagyobb csodatévő, mint az Isten - mondta apám fáradtan, a gyertyákat bűvölve. - Istennek nem kell minden nap ezen a romlott földön élnie. Talán majd te is megtanulod, hogyan tégy csodát te magad. Megtanítalak, hogyan tégy emberi csodákat.

Sokáig feküdtem ébren aznap éjjel és nem hittem, hogy apám meg tudja tanítani nekem. Most, évtizedekkel később, azt hiszem, hogy megtanította. Én pedig igyekszem megtanítani a gyermekeimnek."